Sokácos halászlé
Egy régi tervünk teljesült, halászlé főzése sokácosan – azaz sokác babfőző technikával. A keskenyedő aljú, hasas edényben történő szabadtűzi főzést egyébként a magyar gasztronómia egyik gyöngyszemének tartjuk, korábbi cikkünk erről itt olvasható.
Ez esetben gyakorlatilag a dunai halászléfőző irányzat egy lehetséges interpretációjáról van szó, a további hitvitáktól viszont eltekintenék. Lássuk a receptet!
Karácsony környéként különösen szembetűnő, hogy igen komoly elszántság szükséges halászlé posztolásához az internet magyar berkeiben. Most is csak azért vettük rá a bátorságot, mert jó lett! Könnyű, friss, selymes, „tejes”, ahogy ez a bajai, tolnai, mohácsi, dunai hagyományok mentén elvárható.
A hallé relatíve gyors, koncentrált főzéséhez az intenzív, nyílt szabadtűz elengedhetetlen.
A sokác babfőző edény bevetéséhez szükséges tüzet a Pit Box Mobiltűzhelyen raktuk meg. Ez a kompakt eszköz „Grilltalicska” néven is ismert, sokoldalúságáról korábban itt írtunk, és az alábbi videót is érdemes megnézni róla:
Jelentős kényelmi tényező halászléfőzés közben, amikor nem kell állandóan az edény fölé görnyedni, és a tábortűz fölé hajolgatni, hanem combmagasságban kényelmesen érhetjük el a főzőedényt, menedzselhetjük a tüzet.
Az alaptüzet 6-8 közepes méretű száraz bükkfahasábból építettük meg. Amíg a tűz alakult, addig összeállítottuk a cserépedény tartalmát.
A klasszikus halászlé öt fő komponense: hal, víz, vöröshagyma, só és pirospaprika. Első lépésben mindig a pirospaprika nélkül kezdjük meg az intenzív főzést.
A sokác babfőző cserépedényben a hőt csak az egyik oldalról kapja meg az edény, így alakul ki a technika legfontosabb jellegzetessége: a vetődő lé.
A dunai halászlé iránti komoly érdeklődésünk kezdete még a 2000-es évek végére datálható. Felső Barnabás klasszikus videói rendkívül inspirálóak voltak. Nem sok érhető már el közülük a YouTube-on, íme az egyik klasszikus:
A halászléhez felhasznált halakat mindig az adott pillanatban való elérhetőségégük határozza meg, de érdemes arra törekedni, hogy lehetőség szerint a ponty domináljon.
Hozzávalók:
Halak (ezeket sikerült december 22-én egészen frissen beszerezni):
- ponty farokrésze
- pontyfej
- kárász
- csuka farokrésze
- harcsagerinc
Víz:
A sokác babfőző edényben 1 kg halhoz 1,3 liter víz az ideális. A mostani főzés során a halalapanyag súlya 2,3 kg volt, így 3 liter vizet öntöttünk hozzá.
A vízből nem sok fő el, a főzés során egy-két alkalommal éppen csak pótolgattuk a levet, de csak a főzés első felében, bepaprikázás után már semmiképpen..
Zöldségek:
- 3 fej vöröshagyma (450 g, a hal súlyának ötöde)
- 1 zöldpaprika
- 1 kisebb paradicsom
Só:
A különféle halrészeket még a tűzrakás előtt moderáltan besózzuk, és így állni hagyjuk. Menet közben még a levet is sóztuk, kóstolgatva, így beállítva a hallé sósságát.
Pirospaprika:
A jó minőségű pirospaprika kulcsfontosságú. A miénket Nagy Ivántól, a SunCity BBQ csapatkapitányától kaptuk. Üde, friss, élénken színező, nagyon szépen sűrítő, pazar szegedi fűszerpaprika, amit ezúton is köszönünk!
A pirospaprika mellett 2-3 cseresznyepaprikát is ajánlott a léhez hozzátenni, egyben, és már a főzés legelején.
Az edény összeállítása:
A zöldségeket késsel egészen finomra vágjuk. Az edény aljára teszünk belőle, ezután következik egy réteg hal, majd újra zöldség, és így tovább. A végén öntjük fel a vízzel, és így kerül be az edény a tűz mellé.
30-35 percig magában vetődött a lé, utána még jó 20 percig bepaprikázva.
A folyamat nagyon közel áll ahhoz, amikor a bajai/ dunai (nem passzírozott!) "halászos lé" nagy tűzön, halfőző bográcsban készül. A parázs és az égő fa is hozzáér a cserépedény falához, szükséges a hő, hogy rendesen vetődjön, forogjon a lé.
A forgó lében a haldarabok is finoman megemelkednek, nem tapadnak az edény falához, és ami még érdekesebb: nem főnek szét, szépen egyben maradnak a teljes főzés végére is!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Bár a lé nagyon szépen zubog és vetődik, a halfőző bográcsban talán eggyel intenzívebb az összhatás. Ezért egy kicsit hosszabb főzés mellett döntöttünk (hiszen a klasszikus dunai módszer szerint 35 perc is elegendő lehet).
Minden bizonnyal főzték így is a halat a vízparti népek, hiszen a hasas cserépedény (ami tulajdonképpen az eredeti "fazék") sok ezer éves eszköz.
A tűz mellől lehúzott edényt érdemes 10-15 percig pihentetni. Ezután akár ebből is szedhetnénk és kínálhatnánk a hallevet a hússal, bár ez esetben a fogyasztásánál a szálkákkal vigyázni kellene.
Mivel ez most karácsonyi, ünnepi halászlé volt, a teljes levet átszűrtük.
Az átszűrt alaplében még posíroztunk pontyfilét (10 perc), harcsafilét (8 perc) és haltejet (6 perc) is. Gyufatésztával kínálva!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A lé konzisztenciája könnyű, selymes, "tejbe hajló", a korábban a sokác bab levénél megismert bársonyosság is visszaköszönt.
Egyébként már az első újramelegítésnél, a hűtőből kivett dermedt lé gyakorlatilag teljesen bekocsonyásodott, ahogy Fekete István írta a Tüskevárban – tehát a sokácos halászlé nem tűnik tévútnak!
Sose legyen rosszabb Karácsonyunk! Mindenkinek Békés Ünnepeket.
Címkék: halászlé halak eszközök technikák sokác BBQ Pit Box sokác bab Mobiltűzhely
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.