BBQ-szarvasoldalas
Kucsmagombás szarvaspörkölt társaságában sütve
A barbecue-zás műfajával történő ismerkedés során sokak számára felmerül a kérdés: milyen mértékben alkalmas a BBQ-technika a vadhúsok elkészítésére? A soványabb és kötöttebb vadhús logikai oldalról közelítve nem igazán tűnik vonzónak lassan, füstön sütve.
Némileg meglepő módon bizonyos vadhúsrészek mégis kiváló eredményeket hoznak a rácson. Következik az egyik valaha volt legnagyobb BBQ-élményünk bemutatása: szarvasoldalas sütése szmókerben!
Eddigi tapasztalataink a vadalapanyagokkal kapcsolatban:
- Vaddisznóoldalas és -lapocka kitűnő BBQ-alapanyag, amennyiben a nyúzásnál hagynak rajtuk kellő mennyiségű fedőzsírt.
- Szarvasoldalas: élményszámba megy, többször is próbáltuk, zsenge és ízes csemege.
- Az augusztus végi, sok lágy hájjal rendelkező fiatal borz pompás alapanyag! Régóta lapul fiókban egy poszt, amit hamarosan szintén publikálunk majd. Még 2015-ben sütöttünk meg egy süldőborzot barbecue-technikával, nagy élmény, különleges húsféle.
- A borzról Vári Dávid séf is kiemelten értekezik a könyvében:
Két korábbi vad-BBQ posztunk az alábbi címekre klikkel olvasható:
Az alapanyagot ehhez a sütéshez közvetlenül és frissen kaptuk vadász ismerőstől. Igazi kuriózum, hogy egy fiatal dámszarvas két oldalasával dolgozhattunk.
A szarvasoldalas meglehetősen kisméretű, a húsa sovány, és alig rendelkezik fedőzsírral, ezért némi kétkedéssel kezdtük meg vele a munkát.
Mivel eleve kevés húst tartalmazott az alapanyag, csínján bántunk a trimmeléssel. A formázás nem lett olyan elegáns, mint ahogy egy sertésoldalasnál az már-már követelmény. Abból indultunk ki, hogy minden falat számít majd a végeredménynél.
Az éppen csak megtrimmelt szarvasoldalast Nyárspolgár Francia rubbal fűszereztük. Ennek a keveréknek az a különlegessége, hogy nincsen benne paprika, egészen világos BBQ-rubról van szó. Szerepel benne viszont borókabogyó, ánizsmag, koriandermag, amelyek eleve harmonizálnak a vadhúsokkal.
A füstölőfa ezúttal W2S diócsonk volt, az egyik legkarakteresebb füstöt adó fafajta, amely az esetlegesen domináns vadjelleget hivatott lágyítani.
A húst egy BBQ Pit Box alsó égésterű XS modellben sütöttük meg. Ez a Pit Box vonal egyik régivágású, klasszikus modellje.
A begyújtás és felfűtés lépései/ alsó égésterű faszenes BBQ-sütők esetében:
A felfűtéshez kivesszük a sütőtérből a vizesedényt. A kéménynyílást teljesen kinyitjuk, valamint kitárjuk a tűztérajtót is. A faszéntartó rostélyt megtöltjük faszénnel, kivéve a legelső csíkot. Így tesszük vissza a tűztérbe. Eközben faszénbegyújtó kéményben faszenet izzítunk, és abból öntjük az üresen hagyott első sávba az izzó faszenet.
Miután meggyőződtünk arról, hogy az első sorban izzik a faszén, ütközésig betoljuk a faszéntartó rostélyt. A tűztérajtót hagyjuk továbbra is nyitva, kb. 10-15 percig. Ezután viszont bezárjuk az elülső ajtót, és teljesen kinyitjuk a légbeáramlás-szabályozó golyóscsapot.
Az alsó égésterű sütők felfűtése innen számítva 40-50 percet vesz igénybe. A felfűtött és stabilizált hőmérsékletű sütő tűzterét érdemes kinyitni, és manuálisan utántölteni a faszéntartó rostélyt azzal a mennyiséggel, amennyi a felfűtés során elégett. Ezután hosszú órákon keresztül nem lesz szükség faszénutántöltésre.
A zsírfelfogást szolgáló, és kisebb mértékben a hőmérsékletet is moderáló vizesedény akkor kerül be a szmókerbe, amikor már elértük a szükséges rácshőmérsékletet.
A szarvasoldalasokat 125°C rácshőmérsékleten helyeztük a sütőbe. A legfelső rácson pedig zománcozott öntöttvas edényben elindítottunk egy klasszikus szarvaspörköltet, combból.
Úgy számoltunk, hogy mire a szarvasoldalas elkészül, a pörköltünk is kényelmesen befut majd. A szmóker megingathatatlan stabilitással dolgozott mindvégig, gyakorlatilag "érintés nélkül" vitte végig a következő 5 órát.
A második órában a bark már láthatóan szilárdulni, stabilizálódni kezdett, és a kis vékony szarvas-bordacsontok is finoman kibukkantak már a húsból.
A hőáramlás jellege:
A faszén a tűztér alsó régiójában, égésterében izzik. Az égéshez szükséges oxigént a faszéntartó rostély résein keresztül, alulról kapja, a légbeáramlás szabályozó golyóscsap felől. Az alsó égésterű sütők hármas falrendszerrel rendelkeznek. A sütőtér legbelső fala mellett mindkét oldalon húzódik egy köztes fal. A hőáramlás e két fal között történik, alulról felfelé.
A kémény az alsó égésterű sütőkben a sütőtér hátuljában helyezkedik. Belső nyílásai lent vannak, azaz a sütőtér lenti részében fejt ki szívóerőt. Ez teremti meg az alsó égésterű sütők egyedi áramlási mechanizmusát: a hő és a füst fent érkezik a sütőtérbe, és lent/ hátul távozik. Innen a modellek elnevezése: BFB-RF – bottom firebox reverse-flow, azaz alsó égésterű, ellenáramú.
Az alsó égésterű sütőknél érdemes figyelembe venni, hogy a két legfelső rácspozíció régiójában a beltéri valamivel magasabb rácshőmérséklet jellemző, mint a többi rácspozíciónál. Ennek oka a konstrukció, amelyben a hő a sütőtérbe annak legfelső szegmensében érkezik be.
Az öntöttvas edényt a szarvaspörkölttel tudatosan helyeztük a legfelső rácsra.
Mivel az áramlás lassú, kifejezetten kevés facsonkot elegendő adagolni a faszénrostély alá.
A harmadik órában a szarvasoldalas már hordozta a világosabb mahagóniszínt, barkja (bark = a BBQ-technikával elért jellegzetes fűszerkéreg) egyre fejlettebbé, érettebbé vált.
A barképítés iskolájába belépésként ajánljuk figyelmetekbe a "Barkban az igazság" című posztunkat!
A finoman füstölődő és lassan sülő szarvasoldalas mellett a pörköltünk is igen jó tempóban készült.
A negyedik órában a szarvasoldalasokat kivettük, és egy réteg szilikonos sütőpapírba csomagoltuk. Ilyen formában kerültek vissza a rácsra.
A következő egy órában, becsomagolva az oldalasok állaga már majdnem teljes elkészültséget mutatott. Maghőmérőzés helyett ezt az oldalasok finom mozdulattal, alulról történő megemelésével konstatálhatjuk. Amikor már egy enyhe megrogyást mutat mindkét irányba, akkor kell kivenni őket a szmókerből, és kicsomagolni a papírból.
Ezt követően az oldalasok visszakerülnek a rácsra, és következik a befejező művelet: a glazúr, vagyis az oldalasok visszafogott bevonása BBQ-szósszal.
A BBQ-szósz összetétele szinte teljesen megegyezett azzal, amit anno a lógatott vaddisznóoldalashoz készítettünk.
Ezzel párhuzamosan következett a szarvaspörkölt zárómozzanata: amikor a hús már majdnem teljesen megpuhult, friss kucsmagombával gazdagítottuk.
Innentől a szarvasoldalasnak és a pörköltnek is még 35-40 percre volt szüksége a beérkezéshez.
A vadhúsok kapcsán a vaddisznót már többször is dicsőítettük, sokszor bizonyította már, hogy kiválóan alkalmas a barbecue-ra. Szarvasoldalast is sütöttünk már korábban sikerrel, és a mai sütés is alátámasztotta: fantasztikus BBQ-alapanyag.
A szarvasoldalas célállomása kb. 86-88 °C, a sertésoldalashoz hasonlóan.
Mivel hajszálvékony zsírerekkel átszőtt, vadhúshoz mérten kifejezetten zsenge és szaftos a végeredmény. Ami a legkülönlegesebb élmény benne, hogy az ízében megjelennek az erdei füvek aromái is!
Hátránya talán, hogy kisebb méretű, nagy vendégseregre nemigen lehet vele tervezni. Viszont az ízekben egészen különlegesen gazdag, egyúttal tartalmas kucsmagombás szarvascomb-pörkölttel mindezt sikerült kompenzálni.
Címkék: receptek eszközök szarvas vad BBQ Pit Box
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2022.02.06. 09:10:05
:)
Azért megkóstolnám!
